Csokitörténet

A kakaót kr.e.1500-ban fedezték fel Mexikóban és már akkor is igen értékesnek számított. Mivel szentnek hitték, csak a nemesség, papok és harcosok ehettek (ihattak) belőle. Nők és gyerekeknek tilos volt. A keserű kakaóitalt az chilivel, vaníliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke is hangsúlyt kapott és az aranyhoz hasonlóan cserealapként használták. Hernan Cortez spanyol hódító által került Európába és a spanyol királyi udvarnak mutatták be először. A receptet kolostorokba zárva őrizték, és ízét csak a leggazdagabb nemesek ismerhették meg. Mivel a kakaóbab keserű, először kevésbé nyerte el tetszésüket. Amikor elkezdtek kisérletezni cukor és méz hozzáadásával ez megváltozott és keresett termék lett. Azonban még mindig csak a nemesek kiváltsága volt, mivel a kakaóbab nagyon ritka és ennek megfelelően drága volt.


Amikor a holland Van Houten egy új eljárást talált fel a kakaóbab feldolgozására, szinte egész Európában elterjedt és a gyógyszertárakban erősítőként is árulták. Van Houten találmánya tette lehetővé, a csokoládé tömegtermelését. Ebben az új eljárásban a kakaóbabot addig préselték, amíg különvált a kakaóvaj és kakaópor. Ebben az időben jöttek létre a legelső csokoládégyárak Németországban és Hollandiában. A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetővé, ekkor a csokoládéházak éppoly népszerűek voltak, mint a kávéházak. Franciaországban a hatóságok a csokoládét veszedelmes kábítószernek minősítették.


A csokoládé készítés nagy titka, a temperálás. Az olvadt csokoládét különböző hőfokoban és mozgásban kell tartani, hogy elérje e megfelelő kristályszerkezetét.
A kakóbab, a fermentálás után zsákokban jön a csokoládé gyárakban. Legtöbbször hosszú hajóutakon. A gyárakban megtisztitják és hőkezelik. Ezután megpörkölik és darabolják. A préseléstől és a hőtől, a kakaódarabokból folyékony massza lesz, amit ízesítenek és általában titkos hozzávalókkal gazdagítják.
A jó étcsokoládé nagyon magas kakaó tartalmú, általában 70%. Kakaómasszából, cukorból, kakaóvajból, vanilliával ízesítve készül. A magas kakaótartalma miatt nagyon különleges és erős ízvilágú, amit általában a felnőttek kedvelnek jobban. Új tanulmányok azt tartják, hogy az étcsokoládé, magas kakótartalma miatt pozitívan hat a szív és az érrendszerre. Az évek alatt a jó étcsokoládé igazi luxuscikké nőtte ki magát. Minél nagyobb a kakótartalma annál értékesebb.


A tejcsokoládé tejet tartalmaz, ami Kalcium forrás. Általában több cukrot tartalmaz mint az étcsokoládé, viszont kevesebb zsiradékot. A kakaó tartalma is alacsonyabb mint az étcsokoládéban és általában puhább a magas tejtartalom miatt. A csokoládé tejjel keverésének ötlete Anna angol királynő háziorvosától, Sir Hans Sloanetól származik. A fehér csokoládé kakóvajból készül. Cukor, tej, fűszerek hozzáadásával nyeri el végső formáját. A fehér csokoládé készítéséhez kakóvajat külön préselik, a kakaóbabból.
A csokoládé életerőt, energiát ad! Fáradtság ellen a legajánlatosabb , mivel viszonylag sok kalóriát tartalmaz. De nem csak kalóriát, hanem értékes ásványi anyagokat is, például káliumot, magnéziumot és nagy mennyiségű foszfort, kalciumot és vasat is. Ezenkívül vitamin is van benne, méghozzá A, B1 és B2. A csokoládéban található rengeteg vegyület és anyag között a theophillinnek bizonyítottan serkentő hatást tulajdonít az orvostudomány, mind fizikai, mind szellemi tevékenységek esetén. A csokoládé fogyasztása egy bizonyos fajta endorfin kiválasztását ösztönzi, pontosabban megnő a szervezet szerotonin-szintje. Ha ez az enzim nem éri el a megfelelő mennyiséget az ember szervezetében, az könnyen depresszióhoz vezethet. A csokoládé tehát éppen ennek az enzimnek a jelenlétét fokozza, eredményképpen jókedvű, derűlátó lesz a csokoládét majszoló lelkes édesszájú.